Az ingatlan adásvételi szerződésének formai követelményei
Az ingatlan (építési telek, lakás, ház, termőföld, stb.) értékesítésének legfontosabb formai követelményei:
- az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés csak írásban érvényes,
- a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez a szerződést ügyvédnek, jogtanácsosnak vagy közjegyzőnek kell ellenjegyeznie.
Jogi végzettségű szakember segítségét azonban nem csak a szerződés megkötéséhez célszerű igénybe venni. Jobb, ha a vevő és
eladó közötti első komolyabb tárgyaláson ott ül a jogi képviselő, főleg ha ekkor előleg, vagy foglaló kifizetésére (vagy az
ebben való megállapodásra) kerül sor. Az ügyvéd vagy a közjegyző nem drágítja meg az eljárást, hanem annak megkerülhetetlen
része, ugyanis ellenjegyzésük nélkül a földhivatal nem fogja bejegyezni a vevő tulajdonjogát.
Ingatlan adásvételi szerződés kötelező elemei
A szerződés tartalmára vonatkozó előírások közül csak a fontosabbakat emeljük ki, figyelemmel arra is, hogy ezeket az eljáró
ügyvédnek, jogtanácsosnak vagy közjegyzőnek kell ellenőriznie.
Az adásvételi szerződésnek a tulajdonjog bejegyzéséhez egyebek mellett tartalmaznia kell:
- a felek meghatározott adatait (magánszemély családi és utónevét, születési évét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi
azonosítóját; statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, székhelyét és törzsszámát, valamint bírósági,
illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát),
- az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám),
- a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát,
- a keltezés helyét és idejét
- több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden
lapon.
A jogi képviselő
Mindenképpen igyekezzünk olyan jogi képviselőt választani, akiben megbízunk, vagy akit olyan személy ajánlott, akiben biztosan
megbízhatunk. A megfelelő ügyvéd kiválasztása biztosítja a zökkenőmentes adásvételt.
A vevőnek célszerű ragaszkodnia a saját ügyvédhez. Ha azonban mégis az eladó ügyvédje mellett döntenek a felek, akkor az
aláírás előtt nézesse át a szerződéstervezetet saját ügyvédjével, akivel a legkisebbnek tűnő módosításokat is folyamatosan
egyeztesse, mert egyetlen megváltoztatott szó is teljesen új értelmet adhat egy szerződésnek.
A földhivatali eljárást is a saját ügyvédre célszerű bízni, mivel ennek folyamán előre nem látható problémák is felmerülhetnek.
A dokumentumok áttanulmányozása és átolvasása
A friss (aznapi) tulajdoni lap megtekintése nélkül ne írjunk alá semmilyen olyan okiratot, ami bármilyen kötelezettséget ró
ránk! (Sajnos nem elegendő a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap, hiszen pl. egy délutáni szerződéskötést megelőzően is lehet
olyan bejegyzést kérni a földhivatalnál, amely meggátolja a bejegyzést.)
A tulajdoni lapon megtalálhatjuk az eladó(k) és az ingatlan fontosabb adatait. Társasházi ingatlan vásárlása esetén a tulajdoni
lap mellett fontos információkat tartalmaz az alapító okirat is. Ebből megtudható, hogy milyen egyéb helyiségek tartoznak a
lakáshoz (vagy éppen nem tartoznak hozzá).
Tulajdonjogot csak tulajdonostól, vagyis az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett személytől (személyektől) lehet szerezni. A
kellő körültekintés éppen ezért főleg az eladóként fellépő személy azonosítása miatt fontos. Az ügyvédnek (és a közjegyzőnek
is) kötelessége a felek személyazonosságáról meggyőződnie, de az eladó iratainak megtekintése a vevőnek is erősen ajánlott.
A szerződést nem elegendő átfutni! Ha valami nem, vagy nem teljesen érthető, akkor mindenképpen kérdezzünk meg a jogi
képviselőt. A szerződés alapos átolvasására fordított percek nincsenek arányban az esetlegesen - ennek elmaradásából fakadó -
pereskedés éveivel!
Az eladó tájékoztatási kötelezettségei
Az eladónak kötelessége, hogy az ingatlan lényeges tulajdonságairól (különösen az esetleges kötelezettségekről és terhekről)
tájékoztassa a vevőt. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek
átadni. Ha azonban az eladó a tájékoztatási kötelezettségének nem (vagy nem teljes mértékben) tesz eleget, és olyan lényeges
körülményekről nem tájékoztatja a vevőt, amelyek ismeretében az nem vette volna meg az ingatlant, akkor a vevő
- a vételár mérséklését követelheti,
- elállhat a szerződéstől,
- kártérítést követelhet.